Antal Timi nem csak karrierjében, hanem a magánéletében is a csúcson van. Párja, Demko Gergő tavaly tavasszal kérte meg a kezét, amit télen egy meghitt, zártkörű polgári szertartás követett. Ennek ellentéteként idén nyáron, erdélyi hagyományokhoz hűen a templomi esküvőt egy hatalmas, tradicionális lagzival koronázták meg. A zenészpáros esküvőszervezésről, az erdélyi esküvőjük kulisszatitkairól és a jövőbeli terveikről mesélt az EC-nek.

EC: Tavaly decemberben egy szűk körű, titkos polgári esküvőn mondtatok igent. Megosztanátok velünk erről néhány részletet?
Gergő: Igazából nem volt titkos, csak szimplán zártkörű. Ezért is tettünk közzé fotókat az eseményről, amire csak a szűk család volt hivatalos. Nyilván a polgári szertartásnak is nagy jelentősége van az életünkben, azonban próbáltunk a májusi lagzira koncentrálni. Előbbi a Barabás Villában került megrendezésre, egyszerű, letisztult és meglehetősen rövid kis szertartás volt, amit egy családi vacsora követett.
Timi: Számunkra már az első perctől kezdve világos volt, hogy együtt szeretnénk leélni az életünket, ezért amint Gergő megkérte a kezem, elkezdődtek az esküvői előkészületek. Először is a polgári esküvő, amire 2017. decemberében került sor. Nagyon izgatottan vártuk a családdal együtt.

EC: Ehhez képest idén nyáron egy hatalmas templomi esküvőt és lagzit tartottatok. Hányan voltatok?
Timi: A lakodalmunk egy meglehetősen nagy party volt, 330-an voltunk. Ez a szám itthon, Magyarországon ijesztőnek tűnik, otthon Erdélyben viszont egy teljesen átlagos szám, ami a lagzikat illeti. Minden családtag és minden olyan barát, aki igazán számít, őszinte örömmel velünk együtt ünnepelt. Bár az első lépés a polgári esküvő volt, számunkra nagyon fontos volt az, hogy Isten színe előtt is örök hűséget fogadjunk egymásnak.

EC: Korábban azt írtátok a közösségi oldalatokon, hogy szülővárosodban, Bánffyhunyadon kerül majd sor az esküvőre. Végül itt házasodtatok?
Timi: Igen, szülővárosomban volt a templomi esküvőnk és az ezt követő lakodalmunk is. Ugyanitt házasodtak a szüleim is sok évvel ezelőtt.

EC: Egy hagyományos erdélyi lagzit kell elképzeljünk vagy kicsit elkanyarodtatok a tradícióktól?
Timi: A mi családunkban mindig is szerepet játszott a hagyomány őrzése, ezért a lakodalom is hagyományosan zajlott. Látni a rengeteg barátot, családtagot ennyire önzetlenül segíteni mindenben, egészen megható volt. Eddig nem volt részem ennyire összetartó csapatmunkában. Mindig is hálásak leszünk ezeknek az embereknek, akik mindenben segítségünkre voltak. Ott helyben készült el a töltött káposzta, a leves és minden más hagyományos lakodalmi étel.
Gergő: Felénk Felvidéken a szokás úgy tartja, hogy a lakodalmat ott rendezik meg, ahonnan a menyasszony származik. Bánffyhunyadon pedig az esetek jelentős részében hagyományos lagzit tartanak, így nálunk sem volt kérdés, hogy követjük az ottani szokásokat. Én magam se gondoltam volna, hogy ez tényleg a szó szoros értelembe vett hagyományos lakodalom lesz, meg is lepődtem, amikor láttam a hatalmas kemencét, a hatalmas edényeket, a rengeteg segítőkész embert.

EC: Korábban már egy-egy fotózás erejéig kipróbálhattad magad menyasszonyként. Most mi alapján választottál ruhát?
Timi: Mindig is szerettem álmodozni és tervezgetni. Nem volt ez másként gyerekként sem, amikor is elképzeltem, hogy majd egyszer, ha eljön az ideje, vajon milyen menyasszony leszek. Ahogy telt az idő, rádöbbentem, hogy ami eddig álom volt, az most valósággá válik. Izgalmas volt az út, ami elvezetett odáig, hogy megtaláljam a tökéletes ruhát. Nem vagyok egy tipikusan hercegnős lány, de egyszer az életemben szerettem volna ragyogni egy csodás fehér ruhában. Ebből kiindulva, nem volt kérdés, hogy hercegnő fazonú ruhát válasszak. Rengeteg gyönyörű csipkés ruhát felpróbáltam, de végül a Koralia Szalonban találtam meg az „igazit”. Ez egy csodás, micado selyemből készült Nora Naviano Sposa ruha. Azt viszont tudni kell, hogy elég merész voltam, ugyanis ez a ruha nem volt abban a pillanatban a szalonban, én csak katalógusban láthattam, de akkor ott éreztem, hogy ez az, ami nekem kell. Szerencsére pár hét várakozás után megérkezett, és minden várakozásomat felülmúlta. Imádtam benne lenni, azóta is a szekrényben tartogatom, nem tudok tőle megválni.

EC: Mindketten kivettétek a részetek a szervezésből?
Timi: Azt gondolom, hogy igen. Gergővel megfogtam az Isten lábát, mert mindenben nagyon kompromisszumképes volt és hagyott érvényesülni azokon a területeken, ami a menyasszony dolga. Óriási boldogsággal és igalommal teltek az előkészületek. Számíthattam a barátnőimre, unokatestvéreimre, sógornőmre, egyszóval a családunkra. Mindenki azon volt, hogy a nagy napunk úgy alakuljon, ahogy mi azt elterveztük.
Gergő: Alapvetően úgy gondolom, hogy a dekorációt és minden ezzel kapcsolatos dolgot érdemes a menyasszonyra hagyni. Jobban is értenek hozzá, illetve egészen biztos vagyok benne, hogy számukra ez nagyon fontos és kedves feladat. Joggal merül fel bárki fejében, hogy ezt a lustaság mondatja velem, azonban tényleg meggyőződésem, hogy a hölgyeket hagyni kell kibontakozni. Nekem személy szerint a zenekar, fotós, videós kiválasztásában volt jelentősebb szerepem. Ezen kívül mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy a szervezésből nem csak mi vettük ki a részünket, oroszlánszerepet vállaltak a szüleink, a családunk és a barátaink.

EC: Hogyan zajlott a szertartás?
Timi: A templom előtt gyülekezett a násznép, majd klasszikus módon egymás után vonultunk oltár elé. Gergőt anyukája kísérte, engem pedig édesapám. Református szertartás szerint gyűrűhúzás a templomban nem történik, miután erre már a polgári esküvőn sor került, így az ige meghallgatása és az eskütétel után, házastársként távoztunk a templomból. Innen zenekar kíséretében, nótaszóval sétáltunk fel a lakodalmas teremhez.
Gergő: Erről érdemes lenne az ott jelenlévőket megkérdezni, ugyanis én annyira izgultam, hogy a felére nem emlékszem. (nevet) Kedves gesztus volt – a minket összeadó- Jakab Mihály tiszteletes úrtól, hogy vendégül látott minket otthonában az esküvőnk előtt pár héttel és tételesen átvette velünk, hogy a templomban mi hogyan fog történni, illetve ami még fontosabb, elemeztük az eskü szövegét. A mai rohanó világban ez nagyon fontos dolog, hiszen a templomba már úgy mentünk, hogy tudtuk mit fogadunk meg egymásnak.

EC: Minden úgy történt, ahogy azt előre elképzeltétek?
Timi: Mondhatni, hogy igen. Életem legjobb bulija volt, amit sosem feledek. Ez a nap egy olyan kötelék az életünkben, amiből házas életünk során mindig táplálkozni fogunk.
Gergő: Annál sokkal jobban sikerült, mint ahogyan elképzeltük. Sokan említették korábban, hogy az ember a saját lagziján nem tud olyan felszabadultan ünnepelni, hiszen rengeteg a feladat. Azt hiszem mi erre erősen rácáfoltunk. Amikor több száz ember tombol éjjel háromkor AC/DC-re velünk együtt, az azt hiszem, magáért beszél. Életem legjobb bulija volt!

EC: Mi volt a legkönnyebb és legnehezebb része a szervezésnek?
Timi: Mivel hagyományos esküvő volt nagy vendégsereggel, ezért hagyományokhoz híven, úgynevezett ültetési rendet kellet készíteni a vendégek számára. Ez ilyen létszámnál meglehetősen nehéz feladat, aminek a nagy részét a szüleim végezték el. Mi pusztán abba belefáradtunk, hogy próbáltunk segíteni, nem beszélve róluk, akik konkrétan 1 órát aludtak az esküvő hajnalán. Azt gondolom, nincs olyan lagzi, ahol van könnyű része a szervezésnek, de ha meg kell neveznem, akkor a zenekar, fotós, videós egyeztetése volt a legkönnyebb.
Gergő: A szervezés része nálunk nem volt annyira nehéz, hiszen ahogy említettem, rengeteg segítséget kaptunk. Inkább a helyszíni előkészületek voltak nagyon fárasztóak. A hagyományos lakodalom a munkálatokkal együtt konkrétan egy teljes hétig tart, amit úgy kell elképzelni, hogy az ember reggeltől estig teszi a dolgát, majd utána alszik pár órát és folytatja tovább. Márpedig a fáradtság szül némi feszültséget, de azt hiszem mindannyian nagyon jól vettük ezt az akadályt.

EC: Hol töltöttétek a nászutat?
Timi: Egyelőre csak tervben van a nászút, amit már nagyon izgatottan várunk, ugyanis a koncertszezon miatt ősszel tudjuk bepótolni az utazást.
Gergő: Mindenképp valamilyen mediterrán országba tervezzük az utazást, hiszen a koncertszezon miatt nem volt kérdés, hogy csak ősszel tudunk nászútra menni. Szóba jött már pár úti cél, de egyelőre információkat gyűjtünk, hogy kinek mi a tapasztalata ezekkel a helyekkel. Egyszer van ilyen az ember életében, szeretnénk, ha minden jól alakulna.

EC: Zenében és szerelemben is egy hullámhosszon vagytok. Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
Timi: A kapcsolatunk nagyon inspiráló számunkra a munkában és mi ezt próbáljuk is kihasználni, természetesen jó értelemben. Mindig a saját tapasztalatainkból és megélt pillanatainkból táplálkozunk. Hála Istennek sok jó dolog történik velünk a mindennapokban, amikből ötleteket tudunk meríteni.
Gergő: Előreláthatólag év végén jelenik meg első nagylemezünk, aminek javában zajlanak a munkálatai. Ezen kívül új dalokkal, klipekkel, koncertekkel készülünk a közönségünknek. Bár még csak pár hete kezdődött az ősz, már most szervezzük a karácsonyi koncertjeinket, amelyek tavaly nagy sikerrel zajlottak határon innen és túl. Bízunk benne, hogy sok helyen tudunk találkozni a közönségünkkel.

A házasságkötő termen kívül tervezed a polgári esküvőt? Ismerd meg Debreczeni Anita szertartásmestert!