A kialakult járványhelyzet miatt nagyon sok kérdés érkezik a szerkesztőségünkbe az esküvők halasztásának jogi hátterét illetően. Hogy pontos válaszokat adhassunk, dr. Németh Angéla egyéni ügyvéddel beszélgettünk kitérve a foglaló és az előleg mikéntjeire, a vis maior indokra, valamint az esküvői szolgáltató és a házasulandó pár között kötött szerződés sarkalatos pontjaira.
EC: A koronavírus miatt sok pár kényszerül elhalasztani az esküvőjét. Hogyan alakul az előleg és a foglaló kérdése, ha sikerül közös megállapodásra jutni az esküvői szolgáltatóval egy későbbi dátumot illetően?
Angéla: Anélkül, hogy ismernénk a felek közötti megállapodást, illetve az aláírt szerződést, általánosságban elmondható, hogy először is fontos elhatárolni a két kifejezést, ugyanis a foglaló és az előleg mást jelent jogi értelemben. A foglaló kizárólag a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg, de az is csak akkor minősül foglalónak, amennyiben a szerződő felek kifejezetten rögzítik, hogy a közöttük létrejövő szerződésben foglaló jogcímén és a szerződéskötés biztosítékául adják át a másik fél részére azt a bizonyos összeget, mindezt pedig szerződéskötéskor tegyék. (Természetesen utólag is van arra lehetőség, hogy a felek közösen – írásban – akként állapodjanak meg, hogy a szerződéskötés előtt átadott pénzösszeg foglalónak minősül.) A foglaló jogkövetkezményei a jogszabály szerint az alábbiak: ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken; ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár; a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Az „előleg”-ként átadott összegnek (tehát a fent részletezett eseten kívül átadott) biztosítéki jellege nincs: a szerződés bármely okból történő meghiúsulása esetén visszajár. Az előleg a megállapodott díj része, nincs szerződéskötéshez kötve, bármikor átadható.
Tehát a jogszabályi környezet a fentiek szerint alakul, azonban egy esetleges közös megállapodás esetén (amely mindkét félnek elfogadható) ez bármilyen módon felülírható.
Fotó: 2 Lenses
EC: Mennyiben különbözik ez akkor, ha a felek nem tudnak megegyezni?
Angéla: Amennyiben a felek nem tudnak „megegyezni”, azaz közösen, egymás irányába kölcsönösen engedményeket tenni (pl. más időpontot kijelölni az esküvő időpontjául, és az előre befizetett összeget abba beleszámíttatni), akkor a jogszabály alapján kell eljárni, azaz amennyiben foglalóként lett átadva egy bizonyos összeg és a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár; a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Az „előleg”-ként átadott összegnek biztosítéki jellege nincs: a szerződés bármely okból történő meghiúsulása esetén visszajár. Az előleg a megállapodott díj része, nincs szerződéskötéshez kötve, bármikor átadható.
Fotó: 2 Lenses
EC: Jelen esetben vis maior helyzetre hivatkozva elállhatnak-e a felek a szerződéstől? Mi a teendő, ha ezt nem tartalmazza a szerződés?
Angéla: A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére mindig lehetősége van a feleknek, ebben az esetben az előlegek visszajárnak. A szerződés egyoldalú megszüntetésére viszont kizárólag a jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott esetekben van mód. A szerződések többnyire szerződésszegés esetére kötnek ki (rendkívüli) felmondási jogot. Jogszabály alapján például a másik fél szerződésszegéséből eredő érdekmúlásra tekintettel lehet felmondani a szerződést. A koronavírus miatt kialakult helyzet kihatását minden egyes szerződés esetében egyedileg kell megvizsgálni és mérlegelni, amennyiben valaki egyoldalúan (elállás vagy felmondás útján) meg kívánja szüntetni a szerződést, sajnos kevés kizárólag a koronavírus járványra hivatkozni.
Írásbeli szerződés hiánya esetén is – jelen helyzetben különösen – fontos a feleknek egyeztetni, megegyezésre törekedni, nem indulatból, elhamarkodottan dönteni, mérlegelni, valamint az eset összes körülményét figyelembe kell venni.
A vis maior helyzetre való hivatkozást külön kezelném. Fontos megnézni, hogy maga a szerződés szabályozza-e a vis maior esetét és annak jogi következményeit. Ha igen, akkor az abban foglaltakat kell követnie a feleknek. Ha nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó rendelkezéseket, vagy azok túl általánosak (nem derül ki pontosan, hogy a koronavírus járvány annak minősül-e…), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni. A Ptk. a vis maior fogalmát nem határozza meg, azonban bírói gyakorlat szerint a vis maior olyan mértékű, ellenállhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik.
E körben fontos kiemelni, ha a koronavírus okozta helyzet nem csupán késedelmet idéz elő a vállalt szolgáltatás nyújtása kapcsán, hanem lehetetlenné teszi a szerződés teljesítését (például azért, mert a szolgáltatást egy meghatározott időpontban kellett volna nyújtani), akkor a szerződés megszűnik. Ebben az esetben a felek kötelesek elszámolni egymással (a már nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni, az előlegek pedig visszajárnak).
Fotó: Love Forever Photo
EC: Mikor számíthat fel a szolgáltató kötbért?
Angéla: Akkor és amennyiben az írásban megkötött szerződésben erre van lehetősége a szolgáltatónak, ez pedig kizárólag a másik fél szerződésszegése esetén merülhet fel. Fontos tudni azonban, hogy mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kötbér fizetése alól a szerződésszegő fél ugyanis megkísérelheti kimenteni magát azon az alapon, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül álló, szerződéskötés időpontjában előre nem látható vis maior körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Itt pedig visszakanyarodtunk oda, hogy vajon a szerződés tartalmazta-e pontosan a vis maior eseteit, ezen belül a járvány lehetőségét.
EC: Amennyiben az esküvő egy későbbi dátummal kerül megtartásra, emelhet-e árat a szolgáltató? Ha igen, hogyan teheti ezt meg?
Angéla: Ehhez szintén ismerni kellene a felek között köttetett konkrét szerződést, de általánosságban elmondható, hogy amennyiben nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést a szerződés, úgy a felek kizárólag közös megegyezéssel, írásban változtathatják meg a szolgáltatás vállalási árát.
EC: Mit kell mindenképpen tartalmaznia a házasulandók és szolgáltatók között kötött szerződésnek?
Angéla: A megállapodott díj, annak megfizetési határideje (esetleg részletfizetési lehetőség), az esemény időpontjának pontos megjelölése, továbbá a felek kötelezettségeinek felsorolása nélkülözhetetlen, célszerű a szerződés esetleges megszűnéséről, valamint az esemény lemondásával kapcsolatos következményekről is rendelkezni.
Egy kis információ dr. Németh Angéla ügyvédről:
dr. Németh Angéla ügyvéd egy évtizedes ügyvédi irodai tapasztalattal rendelkezik, 2017-től tagja ügyvédként a kamarának, azóta egyéni ügyvédként látja el ügyfelei képviseletét főként cégeljárás (cégalapítások, változásbejegyzési eljárások), követeléskezelés, valamint ingatlanügyek (főként adásvételi szerződések) területén. Fiatal ügyvédként nagy örömmel használja a modern kor vívmányait, például az ügyfelek videotelefonon történő távazonosítását, mely a jelen helyzetben óriási segítség mind a szerződéskötések, mind a cégeljárások kapcsán.
