Azt talán mindenki ismeri, hogy valami kéket, kölcsönbe kapottat, újat és régit viselni kell az esküvőn, de mi a helyzet azokkal a babonákkal, amelyek kevésbé ragadtak meg a köznapi beszédben? Miért kell a férjnek átemelni a feleségét a küszöbön? Miért nem láthatja a vőlegény a menyasszonyi ruhát? A szombati házasság csakugyan szerencsétlenséget jelent? Ha kíváncsi vagy honnan erednek ezek a szokások és mit jelképeznek valójában, olvasd el összeállításunkat!
Őseink öröksége sok egyéb mellett az a megannyi esküvői babona, amiben ők szentül hittek és bizony keményen be is tartották őket. Bár nagy valószínűséggel nem ezeken fog múlni a házasságod sikere, nem árt, ha tisztában vagy az alábbi esküvői hiedelmekkel…
Miért kell átemelnie a férjnek újdonsült feleségét a küszöbön?
Az egyik leggyakrabban betartott babona az a bizonyos küszöbön történő átemelés, ami sokszor viccesen végződik, különösen, ha a menyasszonyi ruha túl habos, az ajtó túl keskeny, a vőlegény meg nem túl erős. Erre a mozzanatra azért van szükség, mert ezzel elkerülhető a küszöb alatt rejtőző rossz szellemek rontása. Római kori elbeszélések szerint egy asszony elbotlott a küszöbben, és onnantól a balszerencse egyetlen napra sem tágított mellőle.
Miért nem láthatja a vőlegény a menyasszonyi ruhát?
Régen a legtöbb házasság szülői választás alapján, társadalmi ranghoz illő felek között köttetett. A szerelem vagy legalább a szimpátia, mint tényező egyáltalán nem nyomott a latba, így gyakran előfordult, hogy a menyasszony és a vőlegény nem is ismerte egymást. Ezért egy kevésbé megnyerő külsejű ara esetében nem volt szerencsés, hogy az esküvő előtt meglássa a vőlegénye, mert az könnyedén faképnél hagyhatta volna még a házasságkötés előtt. Innen ered a babona, miszerint a vőlegény nem láthatja a menyasszonyi ruhát.

Számít, kinek a keze van felül a tortaszeletelésnél?
Ki lesz az úr a háznál a házasságkötés után? A babona szerint mindent elárul az, hogy kinek van felül a keze az esküvői torta felszeletelésekor. Ha egy kicsit ügyeskedsz, és odafigyelsz erre, egyszerűen magadhoz ragadhatod az irányítást, így te leszel a domináns fél a kapcsolatotokban, legalábbis a népi hiedelmek szerint.
Melyik napokon szerencsés házasodni?
Manapság igazi tumultus van a szombati esküvői dátumokat illetően. Mindenki szombaton akar esküdni, így van, hogy a helyszínek és fotósok már egy évvel előre beteltek a szombati napokra. Holott az ősi babonák szerint szombaton házasodni legalább olyan szerencsétlenséget jelent, mint a fekete macska. A boldog házasság kulcsa a szerdai esküvő, a gazdagságé a keddi, míg a hétfői frigy az egészséget szolgálja.
A vőlegény tényleg nem fordulhat vissza?
Bizony! Ha a vőlegényed saját maga vezetne az esküvő helyszínére, de már az ajtón kilépve jut eszébe, hogy otthon hagyta a kocsi kulcsot, jobb, ha gyalog vagy tömegközlekedve folytatja útját. A régi hiedelmek szerint, ha a vőlegény ismét átlépi a küszöböt, az azt jelenti, hogy még nem zárta le a múltat és ezzel szerencsétlenséget hoz a házasságba.

Koszorúslányok nem lehetnek fehérben?
Ma már valószínűleg csúnya veszekedéssé és hajtépéssé fajulna, ha a menyasszony mellett megjelenne a koszorúslány had csupa hófehérbe öltözve. Pedig régen ez volt a bevetett szokás, ugyanis a még hajadon lányok a menyasszony előtt sétálva, fehérbe öltözve tévesztették meg az ártó szellemeket.
A koszorúslányoknál három a limit?
Ahogy az ifjú párt, úgy a koszorúslányokat sem kímélték az ősi babonák. A hiedelmek szerint az a hölgy, akit háromszor felkérnek életében koszorúslánynak, az nagy valószínűséggel örökre hajadon marad. Ha van olyan barátnőd, akinek a Te esküvőd lenne a harmadik, inkább ne szúrj ki vele egy életre!
Ugyan ma már nem az ártó szellemek elűzése a feladatuk, a koszorúslányok szerepe a mai napig megkérdőjelezhetetlen az esküvőn!