Eszter és Jonatán hosszú ideig tervezgette a nagy napját. Már leszervezték a helyszínt, a fodrászt, a menyasszonyi ruhát, a dekorációkat, de akkor történt valami váratlan, ami egy az egyben keresztülhúzta a számításaikat. A koronavírus kapcsán kénytelenek voltak mindent újragondolni, így végül a családi ház étkezőjében, pár vendég társaságában kötötték össze az életüket. És utólag azt mondják, jobb döntést nem is hozhattak volna…

EC: Meglehetősen kalandosra sikerült az esküvőtök. Mi volt az eredeti tervetek és mit kellett változtatnotok?
Eszter & Jonatán: Húha, elég sok mindent, sőt igazából azt kell mondanunk, hogy mindent. Az eredeti tervünk az volt, hogy Budapest belvárosában/szívében lesz az esküvőnk május 22-én a Marriott Hotelben. Őszintén szólva a díszítéstől kezdve a fodrászig már mindent leszerveztünk. Így mindent át kellett variálni.

EC: Végül mikor került sor a nagy napra?
Eszter & Jonatán: Pont két hónappal hamarabb, március 22-én vasárnap került sor a jeles eseményre. Egyébként rekordgyorsasággal, kemény 4-5 nap alatt raktuk össze az egészet.

EC: Ha jól tudom egyelőre csak az egyházi esküvőtök volt megtartva. Ez hogyan zajlott a jelenlegi helyzetben?
Jonatán: Végül, hogy megmaradjunk a keretek között a családi ház étkező részét rendeztük át, azt díszítettük fel és rendeztük be az alkalomhoz illően. Így az vált a nagy napunk tökéletes helyszínévé. De úgy átalakítottuk, hogy sokan meg sem ismerték a képekről, még mondták is, hogy milyen szép esküvő termet fogtunk ki. A pásztor, aki összeadott minket Ő is házhoz jött, és az Eszter szülei és testvére is oda jöttek fel Debrecenből.

EC: Miért a Vamos Wedding Photography-t választottátok az esküvőtök megörökítésére? Milyen volt a közös munka Csabival?
Eszter: Azért választottuk a Csabát, mert nézegettük már korábban az Esküvő Classic magazint az esküvőszervezés során, hátha jönnek a jó ötletek. És hát jött is folyamatosan, így bukkantunk rá a Vamos Wedding Photography-ra. Megnéztük a Csabi weboldalát, és elmondhatatlanul szimpatikusnak találtuk, a képei egytől-egyig nagyon megnyerőek voltak, és a mi stílusunkhoz is illeszkedett. Körbe kérdeztünk a rokonoknál, hogy ők kit tudnának ajánlani, és a sminkes ismerős is a Vámos Csaba nevét mondta. Ezért úgy voltunk vele, hogy felhívjuk, meg is beszéltünk egy találkozót, ahol kialakult a személyes szimpátia is, így egyáltalán nem hezitáltunk a döntést illetően. A választásunkat nem bántuk meg, egy élmény volt a közös munka, Csabi nagyon kedves és rugalmas volt, gyönyörű esküvői képeket kaptunk tőle. Az utolsó pillanatig sokat változtattunk, hogy hol legyen a helyszín, meg hát maga a nagy nap, és ő végig alkalmazkodott hozzánk, így neki is hála, hogy jó emlékek születtek az esküvőről. Nem tudom, mi lett volna, ha ő nem jön el, mindenkinek csak ajánlani tudom!

EC: Mikorra tervezitek a folytatást?
Eszter & Jonatán: Már meg is tartottuk a polgári ceremóniát is március 27-én, de szeretnénk majd tartani egy lagzit/vacsorát a barátainkkal és a rokonainkkal szeptemberben, ha vége ennek a járványnak.

EC: Mi volt az első gondolatotok, amikor életbe léptek az esküvőt érintő járványügyi intézkedések?
Eszter: Elsőnek én nem ijedtem meg, azt hittem kis naivan, hogy nem fog túlkomplikálódni a helyzet és, hogy simán megtarthatjuk maximum 100 fő alatt. De ahogyan teltek a napok és rosszabbodott a járvány, sajnos kicsit aggódni kezdtem, és ekkor kezdtünk el ötletelni, hogy mi tévők legyünk, mert nem szerettük volna sokáig elhúzni az esküvőt, úgy rákészültünk már.
Jonatán: Én nem ijedtem meg tőle, egyből ez volt az elő gondolatom, hogy ha nem tarthatjuk meg májusban, akkor előre hozzuk minél hamarabb.

EC: A menyasszonyi ruha megszerzése is nehézkesen ment. Mi ennek a története?
Eszter: Ez egy érdekes történet volt. Végül Sopronban tartottuk meg az esküvőt, én meg már lefoglalóztam Pesten egy gyönyörű ruhát. Sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen, de mivel óráról-órára változott a helyzet az országban, nem volt más lehetőségem, telefonálgatni kellett. Kedves anyósom nagyon sokat segített. Ő hívott fel egy pár kölcsönző szalont, és egyedül egybe fogadtak (a többi a járvány miatt már bezárt), így hát elmentünk oda, ahol pont volt egy nagyon szép ruha a méretemben, amilyet azelőtt is kerestem már. Így az lett a menyasszonyi ruhám. Előtte Pesten 4-5 szalont bejártam, és nehezen találtam meg azt, amit lefoglalóztam, de itt egyből meglett. Hála Istennek! Nem kellett rajta igazítani semmit, csak kivasalni, így rögtön el is hoztam.

EC: Mi volt a helyzet a vendégekkel? Egyáltalán voltak vendégeitek vagy csak online közvetítettétek a ceremóniát?
Jonatán: Hála Istennek voltak vendégeink. Mindenki más városból. Mindkettőnknek a szülei, Eszter bátyja és az én bátyám is jelen volt az esküvőnkön. De az ő családtagjai, az én nővéremék, a nagyszüleim és a barátaink sajnos nem tudtak részt venni. Ők Skype-on figyelték az eseményt a barátainkkal egyetemben.
Sajnos mivel gyorsan kellett összeraknunk az eseményeket, így nem volt időnk mindenkinek szólni. Csak pár ember követte a valós időben, a többieknek képekkel tudtunk szolgálni.

EC: Mit üzentek azoknak a pároknak, akik a koronavírus miatt szintén változtatni kényszerülnek?
Jonatán: Mivel mindenki más szituációban van, így nem tudnék séma szerinti megoldást mondani nekik. Mindenesetre, mindenki hallgasson a maga szívére, mi is ezt tettük; és bár lemondtunk a nagy esküvőről, egyáltalán nem bántuk meg, hogy előbb tartottuk meg az esküvőnket. Sőt, napról napra azt tapasztaljuk, hogy milyen jó, hogy nem az eseményt helyeztük előtérbe, hanem az egymás iránti szeretet.
Eszter: Teljes mértékben egyetértek a férjemmel, csak azt tudom én is üzenni az embereknek, hogy a házasság nagyon jó és a további közös élet/kaland felemelőbb, mint a lagzi, amit igazából utólag is be lehet pótolni.

Inspirálódj a galériával és tartsátok meg ti is a szertartást meghitt környezetben. A bulit pedig majd bepótoljátok!

Ha te is a halasztás mellett döntesz, értesítsd róla időben a vendégeket!

Eszter és Jonatán esküvőjén mindössze két szolgáltató volt jelen. Vámos Csaba, a Vamos Wedding Photography alapítója és fényképésze nézett már szembe váratlan helyzetekkel és kihívásokkal, de ez a mostani alkalom kiemelkedett mindközül. Az alkotót élményekről, nehézségekről és a mindenki életét felborító járványról kérdeztük…

EC: Te, mint esküvői fotós, hogy élted meg az eseményeket?
Csaba: Esküvő előtt nagyon vegyes érzelmeim és gondolataim voltak a kialakult szituáció miatt. Azonban abban a pillanatban, amint megérkeztem a helyszínre mindent félre tudtam tenni, és teljes mértékben a feladatomra tudtam koncentrálni. Szerencsére Eszter és Jonatán nagyon izgatott volt, fülig szerelmesek, látszott rajtuk, hogy nagyon várják azt, hogy egybe keljenek és bár lemondásokkal, de annál őszintébben tudták megélni az esküvőjüket. Számomra az volt a legjobb, hogy éppen így lett kerek a történet. Nagyon tetszett az ötlet, hogy az esküvőt élőben közvetítették, és így sokkal többen voltak lelkileg jelen, ez érződött is.

EC: Máskor is volt már, hogy az utolsó pillanatban módosult a forgatókönyv egy esküvődön? Ilyenkor hogyan alkalmazkodsz a helyzethez?
Csaba: Volt már példa hirtelen dátum módosításra, helyszín cserére, illetve az esküvő napján a program teljes megváltoztatására. Egy váratlan helyzet hatalmas feladat is lehet a csapat számára, azonban manapság nagyon felkészültek a magyarországi szolgáltatók és nem hiszem, hogy ne tudnának megoldani bármit. Meglepetés szempontjából Eszter és Jonatán esküvője eddig a TOP! Szerdán kaptam egy sms-t, hogy tudnék-e esküvőt fotózni most vasárnap. Válasz: OK!
Valójában a forgatókönyv számomra egy útmutató, ami segít együtt dolgozni a kollégákkal, hogy a nagy nap zökkenőmentes legyen mindenki számára, ezért kell nekem is hozzá ragaszkodnom. Azonban nem folyok bele a szervezésbe. Fotósként az a feladatom, hogy mindent megörökítsek, és ebbe bele tartozik a nem tervezett, váratlan pillanat is, vagy ha minden spontán. Eszter és Jonatán esküvőjén mivel csupán ketten voltunk „szolgáltatók” azt kellett tudnom előre, hogy mikor legyek, hol, és mikor kezdődik az esketés, hogy a lelkész időben kezdhessen.

EC: Mi okozta a legnagyobb nehézséget?
Csaba: A legnagyobb nehézség az volt, hogy miközben a megszokott módon végeztem volna a munkám, folyamatosan figyelnem kellett a rendkívüli helyzet miatt, hogy tartsam a távolságot és az egészségügyi előírásokat. Ez meglehetősen elvonta a figyelmem sokszor a megszokott munkavégzéstől, de megoldható volt. Sok kis esküvőt fotóztam már, így a helyzet szokatlanságával nem volt gond. Kifejezetten szeretem az ilyen családias hangulatú kis esküvőket. A kültéri fotózáson viszont roppant kellemetlen volt a +1 fok és a nagyon erős szél. Olyan 10-20 percet fotóztunk összesen. Szerencsére néha kisütött a nap, így azt kivárva, hogy a felhők távozzanak, szinte nyári hangulatú képeket tudtam készíteni.

EC: Te hogyan éled meg a kialakult helyzetet a koronavírus kapcsán?
Csaba: Amikor kihirdették a vészhelyzetet teljesen összeomlott bennem minden. Főállású esküvői fotósként kirántották alólam a talajt, amit addig szilárdnak hittem. Arról most nem szeretnék beszélni, pedig ez a legfontosabb, hogy mennyire tragikus, hogy embertársainkat veszítjük el, a gazdaság alapjaiban megremeg és tízezrek lettek napok alatt munkanélküliek… Viszont muszáj megemlíteni, mert ezeknek árnyékában az, hogy esküvőket kell halasztani, vagy az, hogy nekem jövedelem kiesésem van, azt hiszem nem is említeném. Ezt meg kell, hogy mi oldjuk. Biztos vagyok benne, hogy az ügyfeleim is hasonlóképpen gondolkoznak. Ezért is nagyon büszke vagyok rájuk! Pontosan ezt láttam Eszteren és Jonatánon is. Nagy volt az Ő veszteségük is azzal, hogy le kellett mondaniuk az „álom esküvőről”, azonban tudták, mások most sokkal-sokkal többet veszítenek. Valamint számukra nem a felszínes dolgok voltak a legfontosabbak ebben a helyzetben, hanem hogy az Úr színe előtt egy pár legyenek és így, immáron közösen és ezáltal erősebben nézzenek szembe a közelgő kihívásokkal is.

A vírushelyzetről még több esküvői szolgáltatók kérdeztünk, kiknek jó tanácsait érdemes megszívlelned!