A Mecsekben, Pécstől nem messze egy ökopark varázslatos környezetében mondta ki az igent Zsófi és Gergő. A hangulatos természetközeli esküvő sok vendég és családtag számára három napig tartott!

A természetszerető fiatal pár mindkét tagja Szekszárdon született, de Budapesten élnek. Mivel mindkét helyről, és máshonnan is bőven voltak, akiket vendégül láttak volna a nagy napon, egy igazán természetközeli esküvői helyszínt választottak. Az esemény különlegességét nem csak az ökopark, az erdő, a napsütötte völgy és a rusztikus pajta adta, hanem az is, hogy sok fontos részlet közösen készült. A családtagok és közeli barátok igencsak kivették a részüket a dekoráció, a virágok és a desszertpult összeállításából. A péntek délután kezdődő pajtadíszítés és flashmob-próba megteremtette a hangulatot a következő naphoz. A szervezésről és a szeptemberi hétvégéről Zsófi mesélt.

EC: Amikor elkezdtétek a szervezést, mennyire voltak konkrétak és közösek az elképzeléseitek?
Zsófi: Nekem már az elejétől voltak elképzeléseim, és szerencsére Gergő nagyjából mindenben egyetértett. Nagyon régóta tudtuk, hogy milyen alaphangulatot szeretnénk az esküvőn: kinti helyszín, természetközeli, egész hétvégés esküvő, laza, játékos hangulat. Az alapokban egyetértettünk, csak később voltak nézetkülönbségek a részletek szervezésénél. Ahogy haladtunk, nekem fontosabb volt a dekoráció, az összhang, Gergő inkább a technikai részletekre figyelt (szerencsére, mivel neki köszönhettük, hogy amikor kiderült, ez lesz a leghidegebb szeptemberi hétvége, éjjel 3-4 fok várható, még pénteken elment hőgombákért Pécsre, és nem fagytunk meg a pajtában, ami az este helyszíne volt).

EC: Mi adta a legjobb inspirációt?
Zsófi: Már az elejétől sajátos elképzeléseink voltak, amit máshol kevésbé láttunk. Ilyen volt például, hogy menjünk le már pénteken, a barátokat és a családot vonjuk be a szervezésbe, készülődésbe, hogy legyen sok játék. Mindent mi szerveztünk meg a saját ötleteink alapján. A dekorral kapcsolatban elég könnyű inspirációt találni itthon és a neten is. Tudtuk, hogy mi a természetes stílust választjuk a helyszínhez, és fontos volt, hogy ne legyenek közhelyes dolgok, olyanok, amit csak azért csinálnánk, mert ez kell vagy szokás, de egyáltalán nem a mi világunk. Amint kitaláltuk, hogy milyen hangulatot szeretnénk elérni, minden könnyen ment, mert ami abba nem illett, az nem volt és kész (nemkívánt vendég, mulatós zene, menyasszonytánc, szigorú dresscode stb.).

EC: Mindketten benne voltatok a szervezésben: ez mennyire jött természetesen?Zsófi: Szerintem őrültség, amikor valaki azt mondja, hogy nagyon stresszes az esküvő szervezése, szörnyen nehéz és őrjítőek a részletek. Mi élveztük! Persze nagyon sok mindenre kellett gondolni, de olyan volt, mint egy hatalmas közös munka, egy projekt. Már az elején kiderült, hogy ki melyik részben kompetensebb és megbeszélés nélkül átvette annak a munkarésznek a „menedzselését”, a részletekben pedig közösen döntöttünk. Gergő vitte a szállásokkal kapcsolatos teendőket (a közeli rokonok, barátok a helyszínen alhattak, akiknek nem jutott hely, előre leszervezett, beosztott szobákat kaptak környező településeken, ahová busz vitte el őket). Az én feladatom volt a dekor, az ételről, zenéről közösen döntöttünk. Én segítettem neki kiválasztani a ruháját, ő szervezte a bútorok bérlését. Visszagondolva, a székek körül volt a legnagyobb ellentétünk, mivel az általam elképzelt stílusba nem illett bele, ami a helyszínen volt, ezért azt külön kellett bérelni. Ezt Gergő azért túlzásnak tartotta, de szerintem a berendezett helyszín alapján már igazat adott nekem.

EC: Hogyan neveznétek el a stílust?
Zsófi: Természetesség könnyedén… nem túl rusztikus, inkább kifinomult. Fontos volt, hogy közhelyektől mentes legyen, olyan egységes stílus, ami minket képvisel és egyedi. Az egyes daraboknak is története lett végül. A réz gyertyatartók egy részét a bécsi bolhapiacon vettük, a vázaként szolgáló színes üvegeket ezer éve gyűjtögetjük. Készítettünk egy fotófalat mindkettőnk családjáról, gyerekkoráról. Az asztalok számozásához egy-egy fotót tettünk ki magunkról az adott életkorból. A sok fotó mellett a még több élő növény volt a lényeges! A borostyánkoszorúk alapjaihoz minden kiránduláson szedtünk egy kis iszalagot, és úgy fontuk meg őket. A köszönőajándékokat a nagymamám készítette. A virágokat pénteken rendeztük el, ebben részt vett két virágos is, a nagynéném és egy barátnőm, Degovics Zsófi, és persze mindenki, akinek kedve és ügyes keze volt. A desszertasztalra az egész család és sok barát sütött. A meghívót is egy barátnőm tervezte. A végeredmény nem egy polcról levett esküvői design, de szerintem mégis lett jellege és egységes lett.

EC: Mi volt az, amiből semmiképpen nem engedtetek volna?
Zsófi: A kinti esküvőből, természetközelben, szabad térrel! Nagyon nem szeretjük, ha egy teremben kell lenni egész nap, nem lehet kimenni a természetbe és leülni a fűbe. És abból, hogy többnapos legyen, a hozzánk legközelebb állók már pénteken jöjjenek. Minden esküvő olyan hamar véget ér: bevonulás, gyűrű, vacsi, buli és ennyi. Ezt szerettük volna meghosszabbítani egy egész hétvégés élményre.

EC: Mi volt a legnehezebb és a legkönnyebb?
Zsófi: A legnehezebb az, hogy minden esküvővel kapcsolatos dolog nagyon drága, és sok a kamu, tehát tudatosnak kell lenni. Ha nem töltünk sok időt a részletekkel is, akkor könnyű megvenni nagyon drágán a színes dekorhomokot és a hozzá való tartót, de az nem mi lettünk volna. Pedig mi nem akartunk spórolni az esküvőn, azért vártunk ennyit, hogy mindent ki tudjunk mi fizetni. Persze a saját kezűleg készített elvét is volt, hogy elengedtük, például, ha már esküvő, akkor a legjobb ruhát választottam, drágán, de ezt nem bánom. A legkönnyebb az volt, hogy együtt dolgozhattunk rajta. Szerettünk esténként fotókat válogatni, meghívót tervezni, menüt összerakni, még táncra járni is vicces volt. Így utólag belegondolva elég jó jel a házasságra nézve, hogy ennyire sikerült jól együtt dolgoznunk az esküvőn.

EC: Mennyire sikerült megvalósítani az elképzeléseket?
Zsófi: Sikerült! Nem gondoltam volna, de tényleg olyan hangulat lett, mint amire vágytunk. Persze voltak hibák, és nem volt minden tökéletes (nagyon hideg volt, és néhány dekorelem is otthon maradt), de ez nem befolyásolta a hangulatot: laza, játékos hétvége volt, ahol mindenki otthon érezte magát. Szerintünk ez azért is alakult így, mert nagyon sokan segítettek. Tényleg az összes közeli rokonunk és barátunk péntektől szombat reggelig dekorált, sütit rendezett, létrán mászott, fényt és koszorút rakott fel, virágot kötött, fotót ragasztgatott, stb. Nagyon hálásak vagyunk, és ők is élvezték. Legalábbis rengetegen mondták utólag, hogy azért volt olyan jó az esküvő, mert részesei lehettek ők is!

Te is hasonló esküvőben gondolkodsz? Inspirálódj Zsófiék esküvőjével a nagy napodra!

Fotós: Karancz Orsolya, (antlerprojects.com) •  Dekor: saját, König Virág, Degovics Zsófi (www.csillagviragmuhely.com)

Mondjátok ki a nagybetűs Igent egy csodás helyen: ezeket az esketőhelyeket imádni fogod!